Unlock szerver
Devizaárfolyam -realtime
FÓRUM
Pémium előfizetés
Telefon függetlenítő
0
Új válasz
Dátum: Pannonklima.hu
Fűtés klímával:
Ön szerint lehetséges a teljes hagyományos, gázkazánnal vagy távhővel történő fűtés elhagyása és helyette klímával fűteni? Milyen előnyei vannak, ha a klíma fűteni is tud?
Először is tisztázzunk néhány alapvető tényt:
Amit klímaberendezésnek nevezünk a hétköznapi életben, az igazából egy ún. hőszivattyú. Működése közben az egyik helyről hőmennyiséget szállít a másik helyre elektromos áram felhasználásával. Nyáron, amikor hűtjük a lakásunkat, akkor a klíma kültéri egysége a bentről kiszállított hőt a környezetben leadja, azaz fűt. Felmerül a kérdés, hogy miért ne történhetne ez fordítva, akkor, amikor bent kellene fűteni? Ezért dolgozták ki a mérnökök a hűtő-fűtő klímákat, amelyeknél lehetőség van a folyamatok megfordításának, ekkor a kültéri egység a kinti környezetből vonja el a hőt, és a klímánk beltéri egysége fűt.
A fixfordulatos kompresszorral szerelt klímákkal (ezek a legegyszerűbb és legolcsóbb berendezések) Ön jó esetben 0, -5 Celsius fokos külső hőmérsékletig tud fűteni. Ez arra elég, hogy hidegebb őszi estéken még nem kell bekapcsolnia a cirkót, a klímájával néhány perc alatt fel tudja fűteni a helyiséget és jóval olcsóbban, mint ha az egész radiátoros rendszert melegítette volna be. Sajnos, ezt a fajta fűtési funkciót évente csak keveset használhatja, de akkor nagyon jól jön.
Nagy előrelépés az előbbiekben említett fix fordulatos kompresszorral szemben az inverteres technológia, mely segítségével a kompresszor és a ventillátorok fordulata szabályozhatóvá vált. Ez és a megfelelő szabályozó szoftverek tették lehetővé, hogy számos előnye és a nagyon jó fogyasztási mutatói mellett ezek a gépek már képesek fűteni egész télen is, akár -20 fokig!
Felmerül a kérdés, hogy mindez milyen áron? Általában az elektromos árammal való fűtés lényegesen, akár háromszor drágább, mint a gázfűtés. Megnyugtatom Önt, hogy ebben az esetben ez egyáltalán nem igaz. Ha egy elektromos hő-légbefúvót vagy egy elektromos olajradiátort, hősugárzót, hőtárolós kályhát üzemeltetne, az tényleg sokat fogyasztana. Ezek esetében a 1kW elektromos áram elfogyasztásával kb. 1 kW fűtési energiát nyerünk (itt most nem számoltunk az esetleges veszteségekkel.) Egy inverteres klímaberendezés és a kiváló fogyasztási mutatói nem csak hűtés -, hanem fűtés üzemben is ugyanúgy megvannak. Ebben az esetben – a hőszivattyú működésének elve miatt - 1kW befektetett villamos energiából akár 3,8 - 4,2 kW fűtési energiát is előállíthatunk. Ez már jogos alternatívája lehet a gázzal való fűtésnek.
A klímával való fűtés további előnye az alacsony tehetetlenség: Mivel légfűtésről beszélünk, a készülék bekapcsolása után néhány perccel már érezhetően emelkedik a helyiség hőmérséklete, és - helyes méretezés esetén - nagyon hamar eléri a hőmérséklet a beállított szintet.
Beszélnünk kell a klímával való fűtés esetében felmerülő esetleges problémákról is.
Nagyon fontos kérdés, a külső hőmérséklet drasztikus csökkenése esetén fellépő leadott teljesítménycsökkenés. Magyarországon az utóbbi tíz év meteorológiai mérései alapján a – 10 °C alatti hőmérsékletű napok száma elenyésző, kijelenthetjük, hogy ez évente csupán 3-4 nap. Ekkor csökkenhet le a fűtésünk hatékonysága annyira, hogy kisegítő fűtésre lehet szükségünk. Ezt megelőzhetjük a berendezéseink olyan mértékű túlméretezésével, mely esetben a gyár által megadott adatok alapján a szükséges fűtőteljesítményt a nagyon alacsony külső hőmérséklet esetén is le tudják adni.
A legmodernebb inverteres klímaberendezések már alkalmazzák azokat a kompresszorokat, amelyeknél – ezek a közvetlen befecskendezésű kompresszorok – ez a teljesítménycsökkenés, ami a külső hőmérséklet csökkenéséből adódhat, nem lép fel, -15°C – ig egyenletes a hőleadás.
Másik probléma lehet a kültéri egység lefagyása, amit a hagyományos berendezések oly módon szüntetnek meg, hogy bizonyos időnként leállítják a fűtést, és a meleg gázt, a kültéri egységben keringetvén leolvasztják azt. Ennek a módszernek nagy hátránya, hogy amíg a leolvasztás folyik, addig a helyiségünkben nincs fűtés. A modernebb készülékek már más módszerrel olvasztanak, egy bypass szelep segítségével bármikor, amikor a szenzorok fagyást érzékelnek, forró gázzal képes a berendezés a külső hőcserélőről leolvasztani a ráfagyott párát, úgy, hogy közben a beltériben a fűtés nem áll le.
Az egyik legfontosabb tényező, ami befolyásolhat minket a döntésben, hogy klímaberendezésre bízzuk a lakterünk teljes fűtését, az üzembiztosság. Ha nyáron a klímánk meghibásodik, akkor ugyan nagyon kellemetlen lehet, de néhány napig, amíg meg nem javítják legfeljebb melegünk lesz. Ezzel szemben ha télen mínusz tíz fokban elromlik a fűtésünk, az már nem kellemetlen, hanem akár tragikus is lehet. Ezért nagyon fontos, hogy fűtésre csak a legkomolyabb gyártók valóban minőségi berendezéseit vásároljuk, amelyek üzembiztosak, hosszú élettartamúak és energiatakarékosak. Ha ezt szem előtt tartjuk, akkor a klímával történő fűtés egyenértékű, sőt sok esetben előnyösebb lehet a hagyományos fűtési módokkal szemben.
Néhány gyártónak már szerepel a palettáján olyan termék is, amelyik hasonlóan a közismert splitklímákhoz, rendelkezik egy kültéri egységgel, de a beltéri egység nem közvetlenül a levegőt fűti, hanem - akárcsak egy gázkazán – víznek adja át a termelt hőenergiát. Ezután ezt a meleg vizet már szabadon használhatjuk padlófűtéshez, falfűtéshez, klíma-konvektoros fűtéshez, vagy HMV tartályban gyűjtve fürdéshez, mosogatáshoz. Ezek a levegő-víz hőszivattyúk már teljes körűen és gazdaságosan képesek ellátni egy lakás vagy családi ház fűtését és melegvíz-ellátását alternatívát teremtve a hagyományos fűtési rendszerekkel szemben.
Ön szerint lehetséges a teljes hagyományos, gázkazánnal vagy távhővel történő fűtés elhagyása és helyette klímával fűteni? Milyen előnyei vannak, ha a klíma fűteni is tud?
Először is tisztázzunk néhány alapvető tényt:
Amit klímaberendezésnek nevezünk a hétköznapi életben, az igazából egy ún. hőszivattyú. Működése közben az egyik helyről hőmennyiséget szállít a másik helyre elektromos áram felhasználásával. Nyáron, amikor hűtjük a lakásunkat, akkor a klíma kültéri egysége a bentről kiszállított hőt a környezetben leadja, azaz fűt. Felmerül a kérdés, hogy miért ne történhetne ez fordítva, akkor, amikor bent kellene fűteni? Ezért dolgozták ki a mérnökök a hűtő-fűtő klímákat, amelyeknél lehetőség van a folyamatok megfordításának, ekkor a kültéri egység a kinti környezetből vonja el a hőt, és a klímánk beltéri egysége fűt.
A fixfordulatos kompresszorral szerelt klímákkal (ezek a legegyszerűbb és legolcsóbb berendezések) Ön jó esetben 0, -5 Celsius fokos külső hőmérsékletig tud fűteni. Ez arra elég, hogy hidegebb őszi estéken még nem kell bekapcsolnia a cirkót, a klímájával néhány perc alatt fel tudja fűteni a helyiséget és jóval olcsóbban, mint ha az egész radiátoros rendszert melegítette volna be. Sajnos, ezt a fajta fűtési funkciót évente csak keveset használhatja, de akkor nagyon jól jön.
Nagy előrelépés az előbbiekben említett fix fordulatos kompresszorral szemben az inverteres technológia, mely segítségével a kompresszor és a ventillátorok fordulata szabályozhatóvá vált. Ez és a megfelelő szabályozó szoftverek tették lehetővé, hogy számos előnye és a nagyon jó fogyasztási mutatói mellett ezek a gépek már képesek fűteni egész télen is, akár -20 fokig!
Felmerül a kérdés, hogy mindez milyen áron? Általában az elektromos árammal való fűtés lényegesen, akár háromszor drágább, mint a gázfűtés. Megnyugtatom Önt, hogy ebben az esetben ez egyáltalán nem igaz. Ha egy elektromos hő-légbefúvót vagy egy elektromos olajradiátort, hősugárzót, hőtárolós kályhát üzemeltetne, az tényleg sokat fogyasztana. Ezek esetében a 1kW elektromos áram elfogyasztásával kb. 1 kW fűtési energiát nyerünk (itt most nem számoltunk az esetleges veszteségekkel.) Egy inverteres klímaberendezés és a kiváló fogyasztási mutatói nem csak hűtés -, hanem fűtés üzemben is ugyanúgy megvannak. Ebben az esetben – a hőszivattyú működésének elve miatt - 1kW befektetett villamos energiából akár 3,8 - 4,2 kW fűtési energiát is előállíthatunk. Ez már jogos alternatívája lehet a gázzal való fűtésnek.
A klímával való fűtés további előnye az alacsony tehetetlenség: Mivel légfűtésről beszélünk, a készülék bekapcsolása után néhány perccel már érezhetően emelkedik a helyiség hőmérséklete, és - helyes méretezés esetén - nagyon hamar eléri a hőmérséklet a beállított szintet.
Beszélnünk kell a klímával való fűtés esetében felmerülő esetleges problémákról is.
Nagyon fontos kérdés, a külső hőmérséklet drasztikus csökkenése esetén fellépő leadott teljesítménycsökkenés. Magyarországon az utóbbi tíz év meteorológiai mérései alapján a – 10 °C alatti hőmérsékletű napok száma elenyésző, kijelenthetjük, hogy ez évente csupán 3-4 nap. Ekkor csökkenhet le a fűtésünk hatékonysága annyira, hogy kisegítő fűtésre lehet szükségünk. Ezt megelőzhetjük a berendezéseink olyan mértékű túlméretezésével, mely esetben a gyár által megadott adatok alapján a szükséges fűtőteljesítményt a nagyon alacsony külső hőmérséklet esetén is le tudják adni.
A legmodernebb inverteres klímaberendezések már alkalmazzák azokat a kompresszorokat, amelyeknél – ezek a közvetlen befecskendezésű kompresszorok – ez a teljesítménycsökkenés, ami a külső hőmérséklet csökkenéséből adódhat, nem lép fel, -15°C – ig egyenletes a hőleadás.
Másik probléma lehet a kültéri egység lefagyása, amit a hagyományos berendezések oly módon szüntetnek meg, hogy bizonyos időnként leállítják a fűtést, és a meleg gázt, a kültéri egységben keringetvén leolvasztják azt. Ennek a módszernek nagy hátránya, hogy amíg a leolvasztás folyik, addig a helyiségünkben nincs fűtés. A modernebb készülékek már más módszerrel olvasztanak, egy bypass szelep segítségével bármikor, amikor a szenzorok fagyást érzékelnek, forró gázzal képes a berendezés a külső hőcserélőről leolvasztani a ráfagyott párát, úgy, hogy közben a beltériben a fűtés nem áll le.
Az egyik legfontosabb tényező, ami befolyásolhat minket a döntésben, hogy klímaberendezésre bízzuk a lakterünk teljes fűtését, az üzembiztosság. Ha nyáron a klímánk meghibásodik, akkor ugyan nagyon kellemetlen lehet, de néhány napig, amíg meg nem javítják legfeljebb melegünk lesz. Ezzel szemben ha télen mínusz tíz fokban elromlik a fűtésünk, az már nem kellemetlen, hanem akár tragikus is lehet. Ezért nagyon fontos, hogy fűtésre csak a legkomolyabb gyártók valóban minőségi berendezéseit vásároljuk, amelyek üzembiztosak, hosszú élettartamúak és energiatakarékosak. Ha ezt szem előtt tartjuk, akkor a klímával történő fűtés egyenértékű, sőt sok esetben előnyösebb lehet a hagyományos fűtési módokkal szemben.
Néhány gyártónak már szerepel a palettáján olyan termék is, amelyik hasonlóan a közismert splitklímákhoz, rendelkezik egy kültéri egységgel, de a beltéri egység nem közvetlenül a levegőt fűti, hanem - akárcsak egy gázkazán – víznek adja át a termelt hőenergiát. Ezután ezt a meleg vizet már szabadon használhatjuk padlófűtéshez, falfűtéshez, klíma-konvektoros fűtéshez, vagy HMV tartályban gyűjtve fürdéshez, mosogatáshoz. Ezek a levegő-víz hőszivattyúk már teljes körűen és gazdaságosan képesek ellátni egy lakás vagy családi ház fűtését és melegvíz-ellátását alternatívát teremtve a hagyományos fűtési rendszerekkel szemben.
